Családi ház

Hely		Szentendre – Som utca
Idő		1998
Alapterület		135 m2
Telek		900 m2
Publikáció		Családi ház
Szakipar		Herr János, Simon Tibor, Prekuta János
Díj		Év háza 2000

Amikor a keletre lejtő, keskeny telket megláttam első reakcióm a tiltakozás volt: ide nem szabad házat építeni ! Mindenhol dús növényzet, rendezett, de elhagyott kert amit beborított a borostyán és a különböző aljnövényzet. Azután természetesen jön a ráció: valahol azért lakni kell, előbb-utóbb úgyis beépül, stb… A növényzetből és a dunai kilátásból jön az alapötlet: emeljük ki egy tereppel párhuzamos tetővel a lakószobákat, a többi tér legyen olyan, mintha a terepet- mint egy takarót- csak felemeltük volna és alányomjuk a nappalit. A felső részen így a zöldtető felett ki lehet látni a Dunára, a nappali viszont nagyméretű üvegfallal déli tájolást kapott. Az így kialakult épület tipikus példája a passzív ökológiai gondolkodásnak: a nappali, mint hőcsapda működik: a téli, alacsonyan járó napot befogja, a nyárit az eresz árnyékolja, valamint a vastag kőburkolatú falak a hőt tárolják.(A passzív ökológia alatt a természetes anyagokkal, tervezet és kiszámított megoldásokkal végiggondolt házat értek, szemben a pusztán mechanikai megoldásokra apelláló mesterséges épületekkel) Az extenzív zöldtető az évek alatt bebizonyította jó tulajdonságait: a nyári kánikulában is – a déli ablak ellenére- kellemes hűvöst biztosít. Az építészeti kialakításnál a bogdányi robbantott forgácskő falak és a tégla, valamint fa burkolatok egymásba úsztatása, játéka, a részletképzések míves, szakipari jellege dominál, melyekért nem tudok elég hálás lenni mind a mestereknek, mind az építkezést levezénylő, erős akaratú, de az emberekkel kedélyesen bánni tudó ház asszonyának.